Cannabis Jogtár
A Cannabis Nemzetközi -és Hazai szabályozása és ellenőrzése
Fogalmak tisztázása
Európai Uniós irányelvek
2023. Június 2-án, pénteken az Európai Bizottság (EB) munkacsoportja keretében megállapodásra jutottak az új élelmiszer-katalógus módosításáról az EU-tagok. A kenderlevelek már nem tartoznak az új élelmiszerek közé az EU-s jog szerint, mivel több tagállamból is igazolást nyert, hogy a kendertea és más gyógynövény-főzetek jelen voltak az EU piacán 1997. május 15.-e előtt és jelentős mennyiségben fogyasztották élelmiszerként (vagy élelmiszer-összetevőnként), így ezek a termékek nem tartoznak az új élelmiszer rendelet hatálya alá. A CBD a legtöbb EU tagállamban gyógyszerhatóanyagnak minősül, ezért a gyógyszerszabályozás alá tartozik vagy élelmiszercélú felhasználás esetén (beleértve az étrend-kiegészítőket), ha meghaladja a természetesnek tekinthető 25mg/kg határértéket új élelmiszernek minősül és azokat az új élelmiszerekről szóló 2015/2283/EU rendelet szerint engedélyeztetni kell. Az új élelmiszerek engedélyezésére irányuló kérelmeket az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósághoz (Directorate-General for Health and Food Safety, DG SANTE) kell benyújtani elektronikus úton.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó testülete 2015-ben tudományos véleményt fogadott el a tetrahidrokannabinol (THC)
tejben és más állati eredetű élelmiszerekben való előfordulásával kapcsolatos, az emberi egészségre jelentett kockázatokról. A THC, pontosabban a Δ9-THC a Cannabis sativa kendernövény legmeghatározóbb összetevője. A Hatóság egy 1 μg Δ9-THC/testtömegkilogramm értékű akut referenciadózist (ARfD) határozott meg. Az akut expozícióra vonatkozó némely becslés meghaladta az 1 μg/ttkg-os akut referenciadózist.
Az Európai Unió Bírósága C-663/18. számú ügyben hozott ítélete alapján a kannabidiol (CBD) az európai jog szerint nem minősül „kábítószernek”. A Bíróság megállapította, hogy a tudományos ismeretek jelenlegi állása szerint, amit figyelembe kell venni, úgy tűnik, hogy a szóban forgó CBD-nek egy másik, a kenderből származó kannabinoid, az (általában THC-neknevezett) tetrahidro-kannabinoltól eltérően nincsenek sem pszichotróp, sem pedig az emberi egészségre káros hatásai. Másodsorban a Bíróság úgy határozott, hogy ha egy tagállam megtiltja egy másik tagállamban jogszerűen termesztett kannabidiol (CBD) forgalmazását, ha azt a cannabis sativa növény egészéből, és nem csak rostjaiból és magjaiból vonják ki ellentétes az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekkel. A CBD forgalmazásának tilalma ugyanis az EUMSZ 34. cikk által tiltott, a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek minősül.
Az ipari kenderre vonatkozó európai specifikus THC-határértékeket először 0,5%-ban határozták meg 1984-ben. A határértéket később 0,3%-ra csökkentették a Nemzetközi Növénytaxonómiai Szövetség (IAPT) által az 1970-es években megállapított szabvány és a munka alapján Ernest Small és Arthur Cronquist amerikai növénykutatók. Az IAPT-nél végzett munkájuk során a 0,3%-os THC-t (száraz tömeg) határozták meg a cannabis sativa („kender”) és a cannabis indica („marihuána”) közötti határvonalként. Az Európai Unió 1999-ben tovább szigorította 0,2%-ra a kender megengedett THC-tartalmát egy téves erőfeszítéssel, amelynek célja a marihuána növekedésének megakadályozása volt az ipari kenderföldeken. Az Európai Ipari Kender Szövetség (EIHA) által régóta szorgalmazott javaslata az ipari kender maximális THC-határértékének 0,3%-ra történő visszaállításáról bekerült a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjába, amelyet 2020-ban fogadott el az Európai Parlament.
Magyarországi rendeletek
162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 1. § i) alacsony THC tartalmú kender: olyan, a Cannabis sativa L. fajhoz tartozó rost- és magkenderfajta, amelynek tetrahidrocannabinol (THC) tartalma ténylegesen vagy a kenderfajta állami elismerési eljárása vagy a Közösségi Fajtajegyzékbe való felvételre irányuló eljárás során végzett vizsgálatok eredménye alapján a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében nem éri el a 0,2%-ot;
162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 1. § j) magas THC tartalmú kender: olyan kenderfajta, amely nem minősül alacsony THC tartalmúnak;
162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 11. § (1) Az e rendeletben és a külön jogszabályokban előírtaknak megfelelő mákmagot, illetve alacsony THC tartalmú kendermagot szabad forgalomba hozni.
162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) Szabadföldön, valamint fedett termesztő berendezésben – a 13. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek kivételével – kizárólag a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett, alacsony THC tartalmú kender termeszthető.
162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 13. § (1) Ipari mák és magas THC tartalmú kender termesztéstechnológiai kutatásával, nemesítésével, fajtakísérleteinek beállításával, kísérleti termesztésével, tudományos célú termesztésével és termesztetésével, vetőmagja előállításával, valamint genetikai alapanyagainak tárolásával az NNGYK tevékenységi engedélyével rendelkező szervezet (a továbbiakban: engedélyes) foglalkozhat. A tevékenységi engedély, valamint kísérleti célú termesztés esetén az eseti termesztetési engedély a NÉBIH-nek a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendelet szerinti kísérleti célú vetőmag felhasználási, valamint forgalomba hozatali engedélyében foglalt vetőmag mennyiségi korlátozások figyelembe vételével adható meg. Az NNGYK az engedélyről tájékoztatja a NÉBIH-et és az Országos Rendőr-főkapitányságot.